A magyar vállalkozások valódi helyzete szemben a médiashow-val
A magyar gazdaságról szóló közbeszéd méltatlan színvonala már régóta irritáló jelenség. A tévés és podcastos közgazdászok kényelmes kívülállásból magyarázzák el, mit kellett volna tenni, miközben a valódi vállalkozói tapasztalatokat figyelmen kívül hagyják.
Tények a spekulációk helyett
A Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 című kutatás több mint kétezer cégvezető valódi tapasztalataira épül. Ez alapján világos: a magyar gazdaság nem omlott össze, de egyértelműen stagnál. Ez nem elvont makrogazdasági fogalom, hanem napi küzdelem a vállalkozások számára.
A kifáradó kereslet, emelkedő bérköltség és folyamatos árnyomás olyan kihívások, amelyeket a valóságtól elszakadt elemzők nem értenek meg. Európa egésze lassul, a német ipar válságban van, az energiaárak magasak. Ebben a környezetben Magyarország nem válhat szigetté.
Történelmi örökség és lengyel példa
Különösen zavaró, amikor televíziós elemzők a régiós országokat Magyarországgal vetik össze, figyelmen kívül hagyva a történelmi különbségeket. Lengyelország a kilencvenes éveket adósság-elengedéssel és korai tőkefelhalmozással kezdte, míg Magyarország adósságteher alatt, külső tőkével végrehajtott privatizációval küzdött.
A lengyel sikert tisztelnünk kell, de a simpelés nem megoldás. Történelmi barátaink megerősödése örömteli, de a valóságos összehasonlításhoz a kontextust is figyelembe kell venni.
Cseh mítosz és magyar felzárkózás
A Csehország-mítosz szintén elfedi a valóságot. A cseh gazdaság valóban fejlett, de 2010 után gyorsabb volt a magyar KKV-k termelékenységi felzárkózása. 15 év alatt 55 százalékról 36 százalékra csökkent nominális előnyük, ami látványos magyar teljesítmény.
Termelékenység és foglalkoztatás
A termelékenységi vita gyakran végletes leegyszerűsítés. Majdnem egymillió új munkahely jött létre, ami statisztikailag lassítja a termelékenységet, de társadalmilag stabilizálja az országot. A növekedés szélességében történt, nem elit klasztereken keresztül.
A vállalkozási döntések és foglalkoztatás kiszélesítése fontos forrása volt a 2010-es évek növekedésének. A termelékenység gyorsulása mostantól prioritás, de az inkluzivitásra építve.
Valódi gazdaságpolitika szükséges
A reform-közgazdaságtan árnyéka mindmáig ott húzódik a viták mögött. Ez az iskola sosem a cégvezetői döntést tekintette a gazdaság lényegének, hanem a rendszertervezést. A vállalkozás azonban konkrét élethelyzet, lehetőség és kockázat.
Újdonsült fejlett gazdaságként képesnek kell lennünk kiszabadulni a féltudás uralmából. Ha ez sikerül, a mozgástér tágulni kezd a magyar vállalkozások számára.