A Tisza Párt valóban a demokrácia megtestesülése?
A Tisza Párt jelöltállítási folyamata elindulása óta az elemző sajtó jószándékú aggodalommal figyeli az "amatőr" vagy politikán kívülről érkező jelölteket. A probléma azonban az, hogy az értelmezők egy része továbbra is Magyar Péter régi interjúiból és kommunikációs stílusából vonja le következtetéseit.
Startup-politika a gyakorlatban
A Tiszával szemben kritikus sajtó aggodalmai nem feltétlenül tartalmi kritikákat, hanem a párt jövőbeli működésével kapcsolatos intuitív félelmeket fogalmazzák meg. Míg a NER-sajtó azzal ijesztgeti a magyarságot, hogy a Tisza Párt adót fog emelni, addig a valódi sajtó azt tartja problémásnak, hogy helyben beágyazott alapszervezetek és valódi problémákkal foglalkozó társadalmi bázis nélkül nem tűnik hihetőnek a hatékony országvezetés.
Ez a kritika azonban két alapvető problémát rejt magában. Az egyik, hogy továbbra is abból a berögződésből táplálkozik, hogy ezt az országot valamiféle erőskezű vezetőnek kell vezetnie, nem pedig szakembereknek. A másik, hogy olyasmit kérnek számon a Tisza Párton, amit soha egyetlen, korábban még kormányra nem került párton nem lehet számonkérni.
Civil jelöltek a politikában
A civil jelöltek meghívása a startupolás mellett épp a politikai szereplők iránti nagyfokú bizalmatlanságot fejezi ki. Ez reakció a Fidesz másfél évtizeden át tehetetlen, de minimum következetlen korábbi ellenzékére, valamint arra a politikai cinizmusra, amit ez a közeg mindent felülíró pártpolitikai érdeknek érzékel.
Figyelembe véve, hogy a Fidesz most már több mint egy évtizede mindig valami vagy valaki ellen kampányol, és vezetői teendőit is ezzel szinkronban hajtja végre, nem nehéz ezt belátni. A háború és az energiaválság definiálása is főleg a rezsikampánnyal áll összefüggésben.
Európai párhuzamok
Számos hasonló példát hozhatunk az elmúlt évek európai politikájából. Az olasz Movimento 5 Stelle párt online jelöltválasztási rendszeren keresztül toborozta jelöltjei nagy részét. Emmanuel Macron pártja pedig jórészt civil, az üzleti életből, jogalkotásból és akadémiai pályáról érkező jelöltekkel dolgozott.
Annak a magyarországi mozgalomnak, melynek lényege a Fidesz leváltása és az ország állapota miatt érzett általános elégedetlenség, Magyar Péter csupán az élére állt. A Tisza Párt tavalyi európai parlamenti választáson elért egymillió háromszázezer szavazata igazolja, hogy ez nem lehet pusztán értelmiségi fintorgás.
A startup-politika jövője
Mind a politikai gyakorlat, mind a választói akarat a hagyományos, világnézetében jól elkülöníthető pártokat követelné meg. Ez valóban a Tisza Párt startup-szerűségét támasztja alá, mely ezeknek a kritériumoknak alig képes megfelelni.
Hogy a startupból valódi értéket közvetítő egységgé válik-e, azt nehéz előre megjósolni. Mint ahogy az sem lehet érv egy feltörekvő politikai mozgalom ellen, hogy előbb vagy utóbb meg fog bukni. Aki emiatt aggodalmaskodik, annak nem való a demokrácia.